Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
44 hozzászólás
• Oldal: 4 / 5 • 1, 2, 3, 4, 5
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
Szia Maci, az SMS-eket megkaptam, Gratulálok!
Ha hazaérsz majd egy részletes beszámolót is írj.
Ha hazaérsz majd egy részletes beszámolót is írj.
AA-TX200HC + Sightron SIII 10-50x60
-

doki - MFTSZ versenyző
- Hozzászólások: 897
- Csatlakozott: 2009.12.01. 23:21
- Tartózkodási hely: Budapest
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
Mire onnan hazaér le megy a hét(és félbe) megint.

- Pilátus
- Hozzászólások: 382
- Csatlakozott: 2010.03.01. 22:09
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
Felkerült a verseny végeredménye:
http://www.fieldtarget.lv
Többet, majd ha kipihentem magam, hosszú volt az út hazáig.
http://www.fieldtarget.lv
Többet, majd ha kipihentem magam, hosszú volt az út hazáig.
-

Medveczki Zoltán - Hozzászólások: 399
- Csatlakozott: 2010.01.09. 15:10
- Tartózkodási hely: Göd
-

Medveczki Zoltán - Hozzászólások: 399
- Csatlakozott: 2010.01.09. 15:10
- Tartózkodási hely: Göd
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
Medveczki Zoltán írta:Felkerült a verseny végeredménye:
http://www.fieldtarget.lv
Többet, majd ha kipihentem magam, hosszú volt az út hazáig.
Gratula
-

kzozee - Hozzászólások: 635
- Csatlakozott: 2010.01.08. 21:05
- Tartózkodási hely: Vecsés
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
Medveczki Zoltán írta:Felkerült a verseny végeredménye:
http://www.fieldtarget.lv
Többet, majd ha kipihentem magam, hosszú volt az út hazáig.
Gratulálok!
-

FTi - Adminisztrátor
- Hozzászólások: 925
- Csatlakozott: 2009.09.09. 23:06
- Tartózkodási hely: Debrecen
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
Ígértem egy kis beszámolót a versenyről. Olyant biztos nem tudok kanyarítani, mint ékesttollú társaim, de megpróbálom.
Az utazás 2 napra sikeredett oda, egy röpke pihenő valahol Litvánia egyik kamion parkolójában. Kissé meglepett,
mikor Lettországban eltűnt az út és helyette valami köves szörnyedvény volt. Először azt hittem én is olyan GPS-t használok, mint Zemen Józsink, de miután
kitáblázták, hogy ez P33-as fő út kissé megnyugodtam. Hamar meg kellet tanulni, hogy itt a táblákat komolyan kell venni és betartani mindent, amit javasolnak. Elgondolkodva rajta, hogy 1942-ben a németek is ezeket használták
megértettem, hogy miért nem tudtak tovább menni. Ez később egy zápor alkalmával be is bizonyosodott, hogy itt csak akkor pormentes, ha esik, akkor viszont sártenger.
Nos a szálló egy kicsi, de rendkívül tiszta szálloda volt. Egyszerű felszereléssel és léngkondi nélküli szobák a szovjet korokat idézték.
Sajnos az ételek ugyan nagyon finomak voltak, de aránylag kicsiny adagok és nem túl nagy választékban. Másnap, hogy korán kint lehessek a lőtéren már 8-kor elindultam, nem is gondolva, hogy ez milyen jó
gondolat volt. Mivel a megadott GPS adatok nem voltak helyesek, így mindjárt elkocsikáztam 100Km-et. Mint tudjuk a jó tájékozódáshoz kell agy térkép, iránytű vagy GPS ( ez utóbbi már csak a visszataláláshoz adott kellő segítséget ), és egy helyi lakos aki ismeri a terepet és
tudja, hogy merre van amit keresek. Miután Rev Tevje egyik leszármazottjával sikerült megértettnem magam, hogy mit is keresek lerajzolta, hgy merre menjek. Ez kb. úgy hangzott, hogy én mondtam magyarul, angolul és kézzel lábbal mutogattam mit is keresek Ő meg ékes lett és orosz nyelven
adta tudtomra, hogy mi a fenét keresek itt ahol a madár sem jár. Miután megmutattam a fegyvert és mutogattam rá, így a nemzetközi ' pak-pak' kifejezéssel lerajzolt egy térképet útszámmal, hogy merre menjek. Nos ez nem volt más, mint egy katonai lőtér, természetesen őrséggel fűszerezve. Nos itt
megint kezdődött előröl minden, de ekkor már vagy 80-km-el voltam a valódi helytől. Nem kis meglepetésemre az őrparancsok beszélt angolul és elmagyarázta, hogy merre is kell menni ( mint kiderűl a szállótól kb 8km távol csak! ). De mire Ő előkerült, addig a két katona bácsi nem engedett sehová sem.
Nos mint mindennek ennek is jó sült el a vége és megtudtam, hogy merre van az arra. Szerencsésen meg is érkeztem fáradtam dühösen a lőtérre 12-re. Itt regisztrálás, belövés és kezdődhetett a verseny. Sajnos az első napon veszítettem 4 pontot, mert szabálytalan térdelésért ( Bogyó után szabadon ) a verseny
végén levonták a találatokat. Itt sem divat azonnal szólni, hanem mindent a végén rendeztek. Csodálkoztam, hogy nem volt
fegyver ellenőrzés, de ez másnap viszont megtörtént, nem kispályás módon. A célok: 10-20-40mm-es célokat használnak. a távolság pedig 7-51m. Ugyan azt a pályát lövik a HFT-sek és az FT-sek. A nagy célok nem voltak 40m alatt, Jellemzően 45-51m távra tették ki őket. Az álló és térdelők is távol voltak. Meg kell mondanom, hogy
a tapasztalat az volt, hogy ezeket igen stabilan lövik. A kis lyuknál nem lehet vagánykodni, pontosan a közepébe, mert egyébként nem dőlnek el, így feles találat esetén tuti a hiba pont. ( Tapasztaltam néhányszor ).
Második nap teljesen más pályát épíztek ki. Most már tapasztalt versenyző módjára próbáltam versenyezni, de ez az előző napi vodka anyácska hatására, a kialvatlanság és talán az akkor kijövő vezetési fáradság miatt nem sikerült úgy ahogy akartam. Ma volt a fegyver ellenőrzés, közvetlenül a verseny
után. Egy lövés és kész. Ha nem ment át a fegyver, akkor a napi eredmény 0 pont. Nem zártak ki, de elvették a pontjait. Harmadik nap nagy remények és nagy szélben kezdődött és persze ahogy szokás folytatódott is tovább viadal. Aztán végre vége a szenvedésnek, leadva az utolsó lövést is lehet menni az árnyékba.
Ez mind három napra jellemző volt, hogy 35-37° volt árnyékban. Mint a képeken is látható, viszont árnyék az nem sok volt, így a 25 pályából átlagban 22-őt
tűző napon kellet lőni. Folyadékot mindenkinek magának kellet vinnie, azt nem biztosítottak, ahogy ez nálunk szokás. Nehezítette a célzást, hogy vízparti célok voltak, így a tükröződés sokat zavart a pontos mérésekben. Volt olyan megoldás is, hogy egymás mögé helyezték a célokat, ügyelve arra, ha
nem lőnéd le az elsőt a másodikat csak állva tudd meglőni, kis szerencsével. Egyébkén gördülékeny volt a verseny, a sípok nem sokat szóltak. Az időmérés itt akkor kezdődik, amikor belenézel a csőbe, mint valamikor nálunk. Ezt sokan ki is használták fészkelődés saccolás, stb.
Mindent összefoglalva, nagyon barátságos vendégszerető társaság él erre felé. Nem hagytak soha magamra, valaki mindig megtalált, sokat beszélgetve és kérdezősködve a mi szokásainkról és nem utolsó sorban a bánki lőtérről. Náluk nem szokás erdőben lőni, így ez számukra új dolog lesz. Szelet is úgy tudják kezelni, hogy az egy irányból
érkezik ( bár ezt cáfolnám, mert a vízen keresztül lőni azért nem ezt mutatta. ) Mindent összefoglalva szerintem nem volt felesleges dolog kimenni. Egy jó csapatot ismertem meg és egy rendkívül jó lőteret, kihasználva a lehetőségeiket. Jó volt a szervezésük is, bár a vizet azért hozhattak volna. Ha nem jön semmi közbe, akkor ezt a versenyt jövőre sem hagynám ki.
A szállást biztosan a közelbebi szállóban foglalom ami egy vadregényes környezetben, fenyvesben és tóparton terül el.
Az eredményeket megnézhetitek a megadott linken és képek is magukért beszélnek.
Az utazás 2 napra sikeredett oda, egy röpke pihenő valahol Litvánia egyik kamion parkolójában. Kissé meglepett,
mikor Lettországban eltűnt az út és helyette valami köves szörnyedvény volt. Először azt hittem én is olyan GPS-t használok, mint Zemen Józsink, de miután
kitáblázták, hogy ez P33-as fő út kissé megnyugodtam. Hamar meg kellet tanulni, hogy itt a táblákat komolyan kell venni és betartani mindent, amit javasolnak. Elgondolkodva rajta, hogy 1942-ben a németek is ezeket használták
megértettem, hogy miért nem tudtak tovább menni. Ez később egy zápor alkalmával be is bizonyosodott, hogy itt csak akkor pormentes, ha esik, akkor viszont sártenger.
Nos a szálló egy kicsi, de rendkívül tiszta szálloda volt. Egyszerű felszereléssel és léngkondi nélküli szobák a szovjet korokat idézték.
Sajnos az ételek ugyan nagyon finomak voltak, de aránylag kicsiny adagok és nem túl nagy választékban. Másnap, hogy korán kint lehessek a lőtéren már 8-kor elindultam, nem is gondolva, hogy ez milyen jó
gondolat volt. Mivel a megadott GPS adatok nem voltak helyesek, így mindjárt elkocsikáztam 100Km-et. Mint tudjuk a jó tájékozódáshoz kell agy térkép, iránytű vagy GPS ( ez utóbbi már csak a visszataláláshoz adott kellő segítséget ), és egy helyi lakos aki ismeri a terepet és
tudja, hogy merre van amit keresek. Miután Rev Tevje egyik leszármazottjával sikerült megértettnem magam, hogy mit is keresek lerajzolta, hgy merre menjek. Ez kb. úgy hangzott, hogy én mondtam magyarul, angolul és kézzel lábbal mutogattam mit is keresek Ő meg ékes lett és orosz nyelven
adta tudtomra, hogy mi a fenét keresek itt ahol a madár sem jár. Miután megmutattam a fegyvert és mutogattam rá, így a nemzetközi ' pak-pak' kifejezéssel lerajzolt egy térképet útszámmal, hogy merre menjek. Nos ez nem volt más, mint egy katonai lőtér, természetesen őrséggel fűszerezve. Nos itt
megint kezdődött előröl minden, de ekkor már vagy 80-km-el voltam a valódi helytől. Nem kis meglepetésemre az őrparancsok beszélt angolul és elmagyarázta, hogy merre is kell menni ( mint kiderűl a szállótól kb 8km távol csak! ). De mire Ő előkerült, addig a két katona bácsi nem engedett sehová sem.
Nos mint mindennek ennek is jó sült el a vége és megtudtam, hogy merre van az arra. Szerencsésen meg is érkeztem fáradtam dühösen a lőtérre 12-re. Itt regisztrálás, belövés és kezdődhetett a verseny. Sajnos az első napon veszítettem 4 pontot, mert szabálytalan térdelésért ( Bogyó után szabadon ) a verseny
végén levonták a találatokat. Itt sem divat azonnal szólni, hanem mindent a végén rendeztek. Csodálkoztam, hogy nem volt
fegyver ellenőrzés, de ez másnap viszont megtörtént, nem kispályás módon. A célok: 10-20-40mm-es célokat használnak. a távolság pedig 7-51m. Ugyan azt a pályát lövik a HFT-sek és az FT-sek. A nagy célok nem voltak 40m alatt, Jellemzően 45-51m távra tették ki őket. Az álló és térdelők is távol voltak. Meg kell mondanom, hogy
a tapasztalat az volt, hogy ezeket igen stabilan lövik. A kis lyuknál nem lehet vagánykodni, pontosan a közepébe, mert egyébként nem dőlnek el, így feles találat esetén tuti a hiba pont. ( Tapasztaltam néhányszor ).
Második nap teljesen más pályát épíztek ki. Most már tapasztalt versenyző módjára próbáltam versenyezni, de ez az előző napi vodka anyácska hatására, a kialvatlanság és talán az akkor kijövő vezetési fáradság miatt nem sikerült úgy ahogy akartam. Ma volt a fegyver ellenőrzés, közvetlenül a verseny
után. Egy lövés és kész. Ha nem ment át a fegyver, akkor a napi eredmény 0 pont. Nem zártak ki, de elvették a pontjait. Harmadik nap nagy remények és nagy szélben kezdődött és persze ahogy szokás folytatódott is tovább viadal. Aztán végre vége a szenvedésnek, leadva az utolsó lövést is lehet menni az árnyékba.
Ez mind három napra jellemző volt, hogy 35-37° volt árnyékban. Mint a képeken is látható, viszont árnyék az nem sok volt, így a 25 pályából átlagban 22-őt
tűző napon kellet lőni. Folyadékot mindenkinek magának kellet vinnie, azt nem biztosítottak, ahogy ez nálunk szokás. Nehezítette a célzást, hogy vízparti célok voltak, így a tükröződés sokat zavart a pontos mérésekben. Volt olyan megoldás is, hogy egymás mögé helyezték a célokat, ügyelve arra, ha
nem lőnéd le az elsőt a másodikat csak állva tudd meglőni, kis szerencsével. Egyébkén gördülékeny volt a verseny, a sípok nem sokat szóltak. Az időmérés itt akkor kezdődik, amikor belenézel a csőbe, mint valamikor nálunk. Ezt sokan ki is használták fészkelődés saccolás, stb.
Mindent összefoglalva, nagyon barátságos vendégszerető társaság él erre felé. Nem hagytak soha magamra, valaki mindig megtalált, sokat beszélgetve és kérdezősködve a mi szokásainkról és nem utolsó sorban a bánki lőtérről. Náluk nem szokás erdőben lőni, így ez számukra új dolog lesz. Szelet is úgy tudják kezelni, hogy az egy irányból
érkezik ( bár ezt cáfolnám, mert a vízen keresztül lőni azért nem ezt mutatta. ) Mindent összefoglalva szerintem nem volt felesleges dolog kimenni. Egy jó csapatot ismertem meg és egy rendkívül jó lőteret, kihasználva a lehetőségeiket. Jó volt a szervezésük is, bár a vizet azért hozhattak volna. Ha nem jön semmi közbe, akkor ezt a versenyt jövőre sem hagynám ki.
A szállást biztosan a közelbebi szállóban foglalom ami egy vadregényes környezetben, fenyvesben és tóparton terül el.
Az eredményeket megnézhetitek a megadott linken és képek is magukért beszélnek.
-

Medveczki Zoltán - Hozzászólások: 399
- Csatlakozott: 2010.01.09. 15:10
- Tartózkodási hely: Göd
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
Ja és nem utolsó sorban köszönöm Mindenkinek a gratulációt és a
szúrkolást. Úgy érzem az eredményem miatt nincs szégyenkeznem, Magyarországot is méltóan képviselve.
Jövőre már tapasztaltan és felkészültebben megyehetek. És aki teheti, annak szívemből javasolom, hogy megéri!
Még egyszer köszönet mindenkinek.
szúrkolást. Úgy érzem az eredményem miatt nincs szégyenkeznem, Magyarországot is méltóan képviselve.
Jövőre már tapasztaltan és felkészültebben megyehetek. És aki teheti, annak szívemből javasolom, hogy megéri!
Még egyszer köszönet mindenkinek.
-

Medveczki Zoltán - Hozzászólások: 399
- Csatlakozott: 2010.01.09. 15:10
- Tartózkodási hely: Göd
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
Gratulálok "MACI"! 
-

gombi022 - MFTSZ versenyző
- Hozzászólások: 160
- Csatlakozott: 2009.12.03. 23:48
Re: Lettország, 2010 Július 16-18 - Lett Balti Kupa FT-150
gombi022 írta:Gratulálok "MACI"!
Mink is ! HAJRÁ MACI!
A litvánoknak küldök MAGYAR zászlót!
VÉRNYÚL
SCHMIDT & BENDER FOREVER
Anschütz 9015 FT
Szaros MARCH
-

paja - MFTSZ versenyző
- Hozzászólások: 795
- Csatlakozott: 2010.01.05. 20:53
- Tartózkodási hely: Budapest
44 hozzászólás
• Oldal: 4 / 5 • 1, 2, 3, 4, 5
Ki van itt
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég